Kísérletező alkat vagyok. Sok mindent kipróbáltam már életemben, ami az egészséges életmód, vagy az alternatív gyógyászat területén érdekes, vagy új, de a böjtöt mindeddig, csak távolról, csodálkozással vegyes borzongással szemléltem.

Több ismerősöm esküszik rá, hogy a böjt nem mindenkinek az útja. Azt is tudom, hogy a szakszerűen vezetett böjtök is igényelnek belső, szellemi eltökéltséget, határozottan megjelenölt célt, mivel ezek hiányában koplalássá silányodhat a magasztosnak látszó tisztulás.

Mostanában kevés időm maradt önmagamra, a mint midenki, kicsit elvesztem a hétköznapokban. Internetes újságíróként kicsit sok lélekpusztító hatás éri az embert. Ideje lenne egy kicsit kimenni a világból, kilépni a napi sodrásból és úgy eltölteni néhány napot, hogy nem találkozom a mindannyiunkra záporozó hírözönnel, tévével, internettel.

A férfiak többsége nagyon ritkán áldoz magára időt ebben a rohanó világban, pedig azt gondolom az ilyen önmagunkra szánt figyelem sokszor ott térül meg, hogy nagyobb rálátása lesz az embernek a saját dolgaira. A pillanatnyi szusszanás után pedig könnyebben, számos felesleges visszahúzó tényezőtől megtisztultan folytathatnánk a mindennapi pörgést.

Én most eldöntöttem, hogy elrejtőzöm egy kicsit, kivonulok a mindennapokból és kipróbálom milyen élményekkel gazdagít egy 9 napos, bentlakásos böjt. Ha böjt, - ahogy azt a hozzáértők állítják - belső gazdagodás és tisztulás. Úgy ezt a folyamatot, a 9 nap történéseit szeretném megosztani veletek holnaptól.

Azt mondják, hogy a böjt megváltoztatja az ember életét. Érdekes, hogy pont most jött ez a lehetőség, amikor a dolgaim éppen nagyon alakulnak. Annyira változik minden körülöttem, hogy már nem is próbálok beavatkozni, mert csak kárt tennék a folyamatokban. Furcsa érzés fogott el a napokban, mintha minden egyfelé mutatna. Volt már ilyen, én meg kíváncsian várom, hogy mi fog kialakulni, mint a kedvenc kaleidoszkópom látóterében a kis csillogó darabok mintázattá formálják a világot.

A helyszínnek az érdi Napsugár Életházat választottam. Vagy ki tudja, lehet, hogy a változás (sors) ezt a helyet ajánlotta fel arra, hogy megtapasztalhassak valami újat.
 

Mindezen forgás-pörgés közben érkezett a kérdés, van-e kedvem kiszakadni az egészből 9 napra. Hehehe... döbbenet. Hát persze, hogy van. Örömmel konstatáltam, hogy van bátorságom megengedni magamnak azt, hogy kilépjek egy kicsit az örvényből.

Gyorsan végigfuttattam, hogy mi történik, ha maradok... semmi, semmi sem változik. Márpedig változnia kell. Érzem.

Délután 4-kor sikerült elindulni, a csúcsforgalom és a pénteki sürgés kifejezetten zavart. Meg is lepődtem rajta, mert ezekkel nem nagyon foglalkoztam korábban. Felhívtam Gabit a Napsugár Ház egyik tulajdonosát, hogy sietek ki, de a forgalom, meg minden... szerencsém volt, azt mondta, hogy kivisz a Házba.

Érdig jót beszélgettünk. Elmesélte hogyan született meg az érdi ház és a léböjtkúra program gondolata és hogy mennyire megváltoztatja az ő életét is az új feladat. Érdekes, hogy miként jut el mindenki oda, hogy változtatnia kell.

Hamar megérkeztünk. Szép a ház így üresen, a megnyitón - amikor először voltam itt - őrült tömeg volt. Már akkor is feltűnt, hogy milyen jó energiái vannak a helynek. Most minden csendes. Kellemes gondolat, hogy 9 napot fogok itt tölteni. A házigazdáink, Móni és Barack – akik végig velünk lesznek - megmutatták a szobámat, ami nagyon szép, igazán látszik rajta, hogy Feng Shui szakértő tervezte a Ház minden terét. Mécsesek, gyertyák, aromalámpácskák. Csinos.

Szép lassan megérkezik mindenki. Nem leszünk sokan, mi vagyunk az első csoport. El is mondják, fontos lenne a tapasztalatainkat megosztani vendéglátóinkkal, ezzel segíthetjük a munkájukat.

A program – amelyet különböző szakemberek építettek fel - Misi a mentálhigiénés szakértő kedves, barátságos bevezetőjével kezdődik az első este, de előtte meglepő módon elfogyasztjuk az utolsó vacsoránkat, ami zöldségleves...valódi zöldségekkel. =:-)

Megvan a programunk. Sok pihenés, jóga... és rengeteg folyadék. Teák, gyümölcslé és forrásvíz.

Este 10-re minden elcsendesedett. Egy kellemes fürdő után alvás... tulajdonképpen elkezdődött az első igazi böjtöm.

Reggel meglepődve tapasztaltam, hogy fél 7-kor könnyedén felkeltem. Na, ilyenre nem is tudom mikor volt utoljára példa, mégsem vagyok fáradt, sőt valahogy jobban érzem magam, mint egy átlagos reggelen. Biztos a kíváncsiság. A reggel a keserűsóval indult. Nem is annyira szörnyű, mint gondoltam. Fél óra pihenés, majd a reggeli. A kis csapat, szám szerint öten, – 4 lány és egy fiú - két háziasszonyunkkal fogyasztottuk el az első „kétfogásos” reggelit.

Hársfa és aranyvessző tea. J A kellemes napindító beszélgetésben kiderült, hogy csak ketten vagyunk kezdők, a többiek már mindannyian túl vannak éltük első, második léböjtjén. Nem baj valamikor mindenkinek el kell kezdeni.



Az idő itt elég lomhán hömpölyög. Viszont a zene valahogy jobban belefúrja magát a lelkembe, mint máskor. Örülök, hogy hoztam egy-két jó CD-t. Persze a csend is jobban esik mint máskor.

Délelőtt jóga volt. Végre valakin látszik, hogy megéli, amit tanít. Szinte sajnálom, hogy csak kétnaponta lesz ilyen, illetve a fennmaradó napokon a pilatesben élhetjük ki a mozgás iránti vágyunkat, bár olyat még sosem csináltam.

Egy léböjt-kúra igen rendszeres tevékenységek összessége. Reggeli, ebéd, vacsora, különböző mozgásos elfoglaltság, önmagunkat kényeztető pihenéssel kiegészítve. Az ebédünk ma zöldségpürés leves volt, ami az újoncoknak ízlett, a rutinosabbak azonban kicsit húzták a szájukat. A hét folyamán állítólag egyre kevésbé lesz ízes az étel, de én valahogy úgy érzem, mintha élesednének az ízek és illatok.

Az ebédet egy meleg májpakolásos csendes pihenő követte. Bele is aludtam a könyvembe. Ennyit a Da Vinci kódról. =:-)

Délután kirándultunk egy órát, közben egyszer néhány pillanatra elfogott az éhség gondolata, de ahogy jött olyan hamar el is illant. Érdekes. Csodálatosan süt a nap és hihetetlen csönd van itt. Délután még napoztam is.

A séta után igazi élmény volt a gyümölcslé. Ma cékla-alma levet ittunk, 1 pohárral. Én szívesen ittam volna még, de a szabály az szabály. =J=

A délutáni előadásra megint Mentál Misi érkezett, aki elmesélte a böjt hatását és lehetőségeit. Érdekes volt és nem is hosszú az elmélet, amit utána néhány mozgásos, illetve csoporterősítő gyakorlat követett. Van egy vicces táblánk, amin mindenkinek van egy borítéka, ide tehet mindenki mindenféle kis apróságot a másiknak az örömére... Húzni kellett egy titkos barátot is, akinek a kilétét majd a hétvégén a kis apróságokból kell kitalálni. Érdekes és kedves játék.

Este megint leves és a nap fénypontja a nyák! Ma zabnyák volt, kicsi mézzel és fahéjjal. Sajnos csak egy kicsi tégellyel kaptunk. Nagyon finom.

Napzárásként egy kis szauna, beszélgetés és lassan leragadó szemek... Hehehehe, fél tíz és lassan már mindenki alszik. Lelassulunk. Holnap folytatjuk.

Reggel korán jött a fekete-, illetve egész pontosan a zöld leves... =:-) Nem hiszem, hogy nagy rajongója leszek a búzafűnek. Egy kiskanálnyi is sok.... brrrr. Viszont a még keserű só is elég keserű volt ma reggel... és megjött a hatása is. Elég intenzíven. Móni a vendéglátóink egyike, azt mondja ez jó jel... indul a tisztulás.

A reggelinél megint érdekes volt, hogy még mindig nem vagyok éhes. Csipkebogyó tea és pitypang, meg hárs. Négy pohár elég is. Több mint egy liter... meg a reggeli víz... 9-kor már mintegy másfél liter. Estére összejön a 4 liter is. Beindult a lét...

Jól aludtam és reggel ki is találtam, hogy mindenkinek írok haikut... a Titkos barát játék megindítja a kreativitást. Mindenki nagyon kedves és minden olyan jó ritmusban folyik... nem tűnik úgy, mintha mi lennénk a tesztcsoport.

A lányok, akikkel böjtölünk nagyon kedvesek és meglepően nyitottak a világra. Egyáltalán nem érzem, hogy gond lesz, bár biztos lesz holtpont a héten, de szerintem ez a csapat simán túljut rajta.

Gondolkozom, hogy hogyan hozathatnék be egy pakli Osho kártyát anélkül, hogy felhívnék valakit. Nem akarom megtörni a fogadalmam, miszerint egész böjt alatt kizárom a külvilágot. Így is érdekes élmény annak a hiánya, aki mindennap mellettem van. Lehet, hogy jobban hiányozna, ha hallanám a hangját.

Délelőtt Pilates volt a közeli wellness központban. Ugyan még sosem próbáltam nagyon kellemes meglepetést okozott, mindazonáltal a jóga lényegesen gyengédebb. Egy óra után jól kifáradva visszamentünk a házba.



Ebédnél egy kicsit éhesnek éreztem magam, de a meleg krumplileveshez valamelyest hasonlító folyadék nem volt valami nagyszerű. Azért megettük, nem is az ízével volt baj, lehet csak inkább azzal, hogy napok óta nem volt semmiben só.

Csendespihenő után ismét sétáltunk a környéken. Gyönyörű levendulás hegyoldalt találtunk, egy kis erdővel. Sajnos sokan szemétlerakónak használják a természetvédelmi területet. Érthetetlen, hogy miért csinálják?

A nap fénypontja a körte-almalé volt... a gyümölcslevet már mindenki nagyon várta. Az utolsó cseppet is kiélveztük. Egészen megváltozik az ízlelés, mintha korábban homályosabbak lettek volna az ízek.

Az estébe nyúló – egy igazi profi antropozófus - asztrológiai előadása megosztotta a társaságot, a szkeptikusabbak szerintem unták is egy kicsit. Nekem nagyon sokat adott, s valószínűleg másoknak is, ha megengedik maguknak, hogy elgondolkozzanak az elhangzottakon. A héten még fog jönni, mert többen kíváncsiak voltak a saját képletük elemzésére.

Este a délben már megismert krumplileves és a nyák... A krumplileves továbbra sem lopta magát a szívembe, hiába bio. A nyák olyan, mint egy nagyon kis tégely szabadság. =:-)

Szauna, fürdés és ismét jó éjszakát! Holnap folytatjuk....

Tegnap este még kellemes pillanatokat okozott a titkos barát játék. Nagyon érdekes módon olyan biztatást kaptam valakitől, aki nem gondolhatta, hogy éppen ez a téma foglalkoztat.

A kedvesem is titkos üzeneteket hagyott a cuccaim között, nagyon édes. Ma reggel találtam meg a másodikat. Az elsőt még nem olvastam el, mert úgy tűnik azt a holtpontra szánta... és ezért nem olvastam el csak az elejét. Majd hét közepén. =:-) , de azért küldtem neki tegnap este egy mosolygót... 

Reggelire kamillatea volt.  A közös reggelik közelebb hozzák az embereket. Jó érzést ad a napi rend és egész gyorsan elmegy a nap. Rendszeresen strigulázzuk az elfogyasztott folyadék mennyiségét. Engem nagyon meglepett, hogy 4-5 liter folyadék mellett még a levesek és gyümölcslé simán lecsúszik.

Délelőtt jóga, illetve aki úgy akarta wellness a program. Hihetetlen, hogy mennyire jó hatása van egy óra testmozgásnak. Úgy látom, hogy mindenkinek a jóga jön be jobban, holnap pedig pilates lesz, amit szerintem egy kicsit megerőltetőnek érez a csapat.

Ebédre zeller volt. Szeretem és talán ez ízlett a legjobban. Az éhség továbbra sem jelentkezett. A holtpont sem. Másoknál láthatóan már igen, állítólag utána jobb lesz. Nem tudom, mi lehet jobb? Tökéletesen érzem magam. Ha ez jobb tud lenni, hát állok elébe, ha rosszabb akkor is. =:-) Kicsit fura, hogy nem telik el óra a toalett használata nélkül, de ez vele jár.

A titkos barát játék tüneményes találmány, mindenki mindig nézegeti, hogy kapott-e valami kicsinységet. Tegnap este volt egy kedves biztatás a borítékomban. Örültem neki, mert csak lefekvés előtt találtam meg és jó érzéssel zártam a napomat

Délután kirándultunk Sóskút felé... Jó ütemben mentünk egy órát a dombok között. Gyönyörű az időnk, így ez még kellemesebbé teszi az ittlétünket. Barack és Móni - két házigazdánk - nagyon odafigyel, hogy mindenki jól érezze magát. Sokat beszélgetünk és ez is hozzáad a hely amúgy is remek hangulatához.

Délután elszürcsöltünk egy remek eper-almalevet, mindenki nagy örömére. Kicsit napoztunk az udvaron, majd megérkezett „Homeo” Kriszta, aki nagyon érdekeseket mesélt a gyógyítás ezen terültéről. Szerintem ez most jobban eltalálta a csapatot, mivel nem volt annyira „ezoterikus”. Eldöntöttem, hogy kipróbálom, hátha lehet kezdeni valamit a gyógyíthatatlannak kikiáltott pikkelysömörömmel.

Vacsora, sztorizás és röhögés után, most fél kilenckor komolyan elgondolkodtam azon, hogy le kéne feküdni.

Éjszaka egyszer felébredtem, de akkor is csak azért, hogy megcsodálhassam a telihold ragyogását. Kimentem az erkélyre és körben minden ezüstösen ragyogott. Olyan éles árnyékom volt, mint napfényben. Gyönyörű volt.

Reggeli cickafarktea és némi hárs. Tulajdonképpen finom volt. Ilyenkor általában 2-3 pohárral is lecsúszik, egész nap aztán ehhez jön a többi. Általában délre többet iszom, mint otthon egész nap. Ezen otthon is változtatni fogok. A nagy tanulság mégiscsak a víz fontossága.

Délelőtt a szokásos váltásban ma éppen a Pilates volt... Óra után még visszamentem egy kis szolizásra. Nagyon modern álló gépük van, meglepődtem, hogy itt Érden ez alap.

Mire visszaértem a lányok már be voltak tekercselve egy gyógynövényes dologgal, ami közvetlenül a bőrön keresztül távolítja el a méreganyagokat. Ja igen és hát fogyaszt is. Ők azért javarészt fogyni is szeretnének. Tuti sikerülni fog nekik. Nekem már sikerült, egész jó érzés, hogy a hasamon újra izmokat lehet felfedezni. =:-)

Ebédre karfiol leves volt, sok fokhagymával. Egészen ehető, bár többen már nem tudják megenni, inkább koplalnak. A meleg, vagy a kis kalória szerintem fontos, ezért nem vitás meg kell enni. Az asztalnál szinte mindig mindenki kajáról beszél, nem tudom eldönteni, hogy mazochisták vagyunk-e... Ma még a borokról is szóba kerültek. Összefutott a számban a nyál egy pohár Villányi Cabernet Sauvignon említésére.

A megszokott kirándulás után ismét "Mentál" Misi jött hozzánk és különböző játékokkal döbbentett rá bennünket a minket is foglalkoztató kérdésekre. Laza volt és vidám, mint mindig. Jót tesz a ház hangulatának, ha itt van. Az egyik mozgásterápiás játékon totál megdőlt a lazaságról és az elengedettségről alkotott illúzióm. Ez jó, mert valószínűleg sokkal jobban meg kell bíznom másokban is. Hiába bízom magamban, az láthatóan nem elég.

A napi desszert banán és narancs volt pépesítve természetesen. Ez adott némi plusz energiát, persze 3 deci gyümölcsléről máskor nem gondolnám, hogy napokra elég lehet. Este vacsora alatt reménykedtem, hogy sikerül a titkos barát játékot egy kicsit közösségivé varázsolni... hát ez nem jött be. A titkos barátom elfelejtette keresni az idézet folytatását, aminek a részei többieknél volt. A végét direkt a Misinek adtam, de ő most elment, úgyhogy ez nem jött össze... =:-(

Napvégére szauna és elcsendesedés. Jó éjszakát!

Ma ismét gyönyörű napra ébredtünk. Reggel a rendszeressé váló rutin, keserűsó... toalett... és a számomra szörnyű búzafű-lé. Az utóbbiból már két kanállal. Brrr... Na, az igazán vacak ízű. =:-)

Reggel... kukoricabajusz tea, és cickafark. A kukoricabajusz az elég szörnyű, de megittuk. Éhséget gyakorlatilag nem érzek, ami mivel majdnem hat napja nem ettem, elég furcsa.

Fizikailag teljesen jól érzem magam, és a hangulatom is kitűnő. Szóval semmi szenvedés, meg éhezés... A szellemi kondícióm, kreativitásom számomra is meglepő módon egyre jobb, nem mondom, hogy nem hiányzik egy kis könnyű párolt brokkoli, vagy egy jó olívás, pesztós köles, de úgy érzem, hogy hetekig kibírnám ebben a ritmusban.

A délelőtt jógával és egy kis napozással töltöttük. Elhatároztam, hogy ma olvasom el a kedvesem sorait, mégse hagyjam az utolsó napra. Nagyon jól estek a bátorító gondolatai. Igazán mindent megtesz azért, hogy segítse az ittlétemet.

Befutott ma egy telefon. Egy sms-ben informáltam a telefonálót, hogy hétvégéig nem vagyok, csak ha nagyon fontos. Ez is érdekes, máskor rengeteget telefonálok, most meg semmi. Tulajdonképpen nem szerettem volna magammal cipelni a dolgaimat ide is. Pihenek és arra figyelek, hogy tényleg itt legyek. Egyre inkább érzem, hogy ettől változhatnak meg a dolgaim.

Ebédre brokkolileves volt. Kicsit borsos volt, legalábbis mindenki úgy érezte. Úgy tűnik már egyre érzékenyebb mindenki a fűszerekre. Gyakorlatilag lassan egy hete szinte semmi sót nem juttatunk a szervezetünkbe és ennek a hatására az íz érzékelésünk egészen új minőségét fedezzük fel. Az ember megtanul örülni egy nem agyonfűszerezett ételnek, ami az én esetemben a korábbiakhoz képest nagyon nagy változás.

Csendes pihenő és délután másfélórás kirándulás Szikrázó napsütés, végtelenül kék ég és teljes nyugalom. Ha ez nem optimális egy ilyen jellegű változáshoz, akkor semmi... =:-) A gyakorlottak azt mondják, hogy a változás főleg abban érződik, hogy az ember a böjt után tisztább fejjel látja a világot.

A délután egy személyi edző tartott előadást, a sportról, a megfelelő edzésformákról. Nagyon meglepődött mindenki, amikor elmesélte, hogy miért nem érnek el az emberek legtöbbször eredmény még a rendszeres edzés segítségével sem. A lányoknak nagyon tetszett, jó sokáig kérdezgették a részletekről. Az előadó még beszélt az elsavasodás és az edzés kapcsolatáról, amiből számomra is kiderült, hogy lehet, hogy a kevesebb néha több, s talán hatékonyabb is. A kedvesemnek majd ezeket is el kell mesélnem.

Holnap már csütörtök. Elszaladt a hét, és egyre jobban érzi magát a csapat. Vacsora után mégis csak majdnem elsült a tegnapi titkos barátos tréfám, de pont a befejező mondatot, a csattanót elvitte „Mentál” Misi. =:-) Most mindenki jól kíváncsi maradt a szövegre.

Egy kellemes beszélgetés a szaunában... és irány a tollasbál... Szép álmokat!

Reggel nagyon korán ébredtem. Hatkor kipattantak a szemeim, és egyáltalán nem voltam fáradt. Jó sok időm volt elkészíteni a titkos barát üzenteket, amelyek mindig felvidámítják a napot. Tegnap egy gyönyörű Kalil Gibran idézettel lepett meg valaki. Jó ötlet volt „Mentál” Misitől ez a kis játék.

Reggelire tüdőfű és csipkebogyótea volt... mindkettő finom, úgyhogy lecsúszott 3-4 pohárral. A tüdőfű az egyik lánynak különösen hasznos, mert tisztítja a káros szenvedély által kikészített tüdőt. Dohányosok előnyben. Kicsit aggódik, hogy ha visszamegy a munkába, körülötte mindenki füstöl. Kemény lehet.

Délelőtt pilates volt, de valahogy ma jól esett. Az óra viccesen indult. Alig bírtam visszafogni a nevetésem, amikor megtaláltam a kedvesem újabb üzenetét. A zoknimban rejtőzött.  Persze mindenki nevetett. Azóta is folyton vigyorgok. Indításnak mindenképpen jó volt.

Edzés után egy illatos fürdő, és egy kis pihi. Fürdés közben többször is csöngött a telefon... mindenkinek ugyanazt szoktam írni. Majd 5-én elérhetnek. Ha fontos jöhet sms.... jött is vagy 3. A legjobb hír, hogy az egyik cég meghívott Brüsszelbe, júniusban. Ez igazán feldobott. A másik telefonáló valamivel meg akart lepni... jó érzés lesz várni a jövő hétig.

Hmmmm.. Csupa jó dolog... =:-)

Ma megint eljött az asztrológus, azokhoz, akik szerették volna a képletüket megcsináltatni és az abból leszűrhető tanulságokat megtudni. Én kihagytam. Nem is bánom, noha tényleg jó asztrológust találtak az Életház tulajdonosai.

Ebéd. Ma lencseleves van mustárral. Még sosem ettem vörös lencsét levesnek. A mustár nagyon csábító, talán túlzottan is. Megettük. =:-)

Délután a már megszokott pihenő májpakolással, utána kirándulás majdnem két óra. Kicsit vacakabb az idő, de a séta jól esett. Érdekes beszélgetés mellett a séta igen gyorsan eltelt. Mire visszaértünk már megjött „Mentál” Misi és a lánya „Dietetikus” Dóri... =:-)  A böjt utáni levezető szakaszról és az utána következő időszakról kaptunk szép összefoglalást.

A lányok persze arra voltak kíváncsiak mit és mennyit érdemes enni. Szerintem én is átformálom egy kicsit az étkezésem. Eddig csak lúgosítottam, most majd egy kicsit jobban odafigyelek majd arra, hogy mit és mikor egyek.

Este összeállt a titkosbarát mondat, mert a Misinél itt volt a nyolcadik darab.

„Ami akár csak egy pillanattal ezelőtt történt már nem változtatható, de a jelenünkre, sőt akár a jövőnkre is hatással lehet. Még a kevéssé fontos pillanatok is átértékelődhetnek, bizonyos esetekben. A jelenünk tehát a megélt múltból, illetve annak a tapasztalataiból gördül tovább. Egy porszem életünk homokórájában, mely aláhulltában egyre nagyobb hegyet épít mindaddig, míg táplálják az isteni minőségű pillanatok. Ez a csoda a jelen-lét porszeme.

Éjszaka 9 órát aludtam. Reggel hatkor már megint nem volt mit tenni, felkeltem. Kipihent és nyugodt vagyok. Remélem ezt otthon is meg tudom tartani. Jó lenne.

Ma gyakorlatilag egyetlen telefon sem jött, így semmi sem zavarta a napot, ami egyébként a megszokott ütemében telt. Itt az állandóságnak az alapja a napi program. Reggeli előtt már 3 kanál búzafű-lé csúszott le. Brrrr… elég durva volt, de nagyon hasznos.

Reggelire zsályatea volt... imádom. A többiek nem kifejezetten élvezték. Pedig hát nagyon egészséges.

Délelőtt jóga órán voltunk. Úgy határoztam, hogy ma használom el a fitnessz délelőttömet. Jó döntés volt. Senki sem zavart, ez most kifejezetten jól esett. Kipróbáltam az aromakamrát, a szaunát, a gőzt... egyedül a jakuzzi maradt ki. A bőröm teljesen kitisztult. Csodálatos... olyan sima a homlokom, mint 10 éve... A kedvesem meg sem fog ismerni.

Ebédre értem pont haza. Paradicsomleves gőzölgött az asztalon. Nem mondom, hogy nem tudtam volna elképzelni sok hagymával, zöldségekkel... de így is finom volt. Rájöttem, hogy hiányzik a főzés. Ha hazamegyek jön a kísérletezés... Remélem a kedvesem is velem tart... Nem mondom, hogy könnyű lesz neki anélkül, hogy végigcsinálta volna ezt a hetet.

Egyelőre nem látom, hogy mi lesz, ha hazaérek, nagyon be kéne tartani a fokozatos átállást, mert itt tényleg gázok lehetnek. Öt nap alatt lehet eljutni a "megszokott" étrendig, só nélkül. Első nap... szinte semmi. Zöldségleves zöldséggel és gyümölcs. Nem tudom, hogy cselezzük ki az anyák napi rítusokat, a közeledő születésnapomról nem is beszélve. A kedvesem családja nem valami bio-reform beállítottságú. Hús meg  krumpli, rengeteg édesség... kevés zöldség. Kemény. Kihagynám most. Sosem gondoltam, egyszer majd nem is hiányzik.

Délután pihi és séta. Kicsit borongós lett az idő, de nem volt kellemetlen. Nem tudom, hogy lehetne ilyesmit beiktatni az éltünkbe, de jó lenne. Nagy terveim vannak, majd meglátjuk, hogy mit sikerül belőle megvalósítani.

A nap fénypontja a meggylé mindenkinek nagy örömöt okozott. Én még csak a felével végeztem, mert egy kicsit savas és kicsit hirtelen jött a nagy íztelen világba...

Elrohant a délután, pedig ma vendég sem jött. Én beiktattam volna még egy lezáró beszélgetést „Mentál” Misivel, de például az egyik társnőm szerint épp elég volt ennyi. Neki már így is kicsit sok volt, hogy Misi mindig játszik. Hmmm.. nem vagyunk egyformák. =:-)

Olyan fáradt vagyok a délelőtti gőztől, hogy a vacsora utána már alig maradt erőm összepakolni. Még nem volt kilenc és lefeküdtem. Utolsó éjszakám közepén heves eső áztatta a tetőt... Igazán jó érzéssel gondolok az itt töltött napokra.

Reggel szépen rendet csináltam a szobámban. Örülök, hogy ezt a szép szobát kértem még az elején, mert igazán jó energiákat adott az egész heti munkához. Mert, hát munka a böjt is, nem is akármilyen. =:-) Nem sok dolgom maradt, ezért még megírtam néhányat a köszönő üzenetekből... és megittam 4 kanál búzafüvet. Ma már nem kellett bevenni a keserűsót, ami nagy könnyebbség...

Eljött az igazság pillanata. Több szempontból is. Egyrészt fizikai szinten, ugyanis mindenkit megmértek házigazdáink. Másrészt szellemi szinten is, mivel a Titkos Barátok is lelepleződtek. A mérlegelést mindenki nagyon várta már... és az eredménye szinte hihetetlen volt. Volt aki, több mint 6 kilót adott le a héten, de a soványabbak is minimum 4-et. Mindenki nagyon örült. Én ugyan nem vagyon egy túlsúlyos típus, annak örülök, hogy újra érzem, az izmaimat... valami eltűnt..  és ez jó. 

A Titkos Barát játék állandósága mindenkinek örömöt szerzett. Hihetetlen, milyen kis csodák készültek nap, mint nap felvidámítva a készítőt és a postafiók tulajdonost is. Ma kaptam egy kavicsot, amin napocska van. Csinos. Egyébként meg ma mindenkinek sok kis ajándékocska lapult a borítékjában. Misi zseniális játéka behálózta az egész hetet. Az én Titkos Barátom igazán szép gondolatokkal zárta le az itt töltött napjaimat. 
 

A reggeli szertartásos böjttöréssel kezdődött, amelyen ünnepélyesen megettünk egy almát. =:-) Ketten úgy döntöttek, hogy még nem törik meg a mintegy 9 napja tartó folyamatot, de láthatóan nem zavarta őket az, hogy mi szép komótosan elfogyasztottuk a szokatlanul ízes almát.

Lassan vissza kell menni a világba. Nem is tudom, hogy mit gondoljak. Még maradnék. Nagyon szép napokat éltem meg és nagyon remélem, hogy mindenki így érezte magát.

Nagyon jó volt a csapat, a házigazdáink, az előadók és a környezet és persze a böjt maga is, aminek tulajdonképpen ma már tudom, hogy semmi köze a koplaláshoz. Azon gondolkodtam, hogy évente egyszer mindenkinek végig kellene egy ilyet csinálni, és lehet, hogy nem lenne ennyire nyomasztó a világ.

Mindenki csomagol, a jógára úgy tűnik, már nem megyünk el... érthető, hiszen mindenkit várnak otthon.

Úgy tűnik, tényleg megváltozik az életem, furcsamód nem úgy, ahogy elsőre látszott. Sokkal személyesebb, sokkal mélyebb változás történik, ami úgy tűnik sokkal magasabb szintre emeli az életemet, kapcsolatomat.

Gyermekünk lesz. Olyan boldog vagyok, hogy az szinte leírhatatlan. A karrier helyett, a család, a magánélet és a személyes boldogság felé mutatnak a változások. A világ pedig sokkal érdekesebb lett, könnyebben keveredek beszélgetésbe emberekkel s valahogy a konfliktusok is könnyebben oldódnak fel.

Még egy nagy változás, hogy múlik a stressz és a mérgek okozta pikkelysömöröm, 15 év után egyszerűen eltűnik. Ez hihetetlen.

Az étrendemben több lett a zöldség és a gyümölcs. Igyekszem odafigyelni, hogy mit eszem és iszom. A felépítő szakasz alatt nem eszem húst és továbbra sem sózom meg az ételeket úgy, mint azelőtt.

A stresszes mindennapok nem adnak lehetőséget arra, hogy igazán befelé, önmagunkra figyeljünk. A böjt úgy tűnik, ahhoz az állapothoz vezet el, amelyben meghallhatjuk a belső hangunkat.
 
„Ahhoz, hogy meghalljuk a belső hangunkat, csendre van szükség. Egészen pontosan fogalmazva csendességre. A csend időtlenségének varázsa megadja azt a lehetőséget, hogy önmagunkra figyeljünk, megérkezzünk önmagunkba.

A csendesség állapotának elérése nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. A csend ugyanis nem úgy születik, mint a hang. A hang, a rezgés egy pillanat alatt képes megváltoztatni a környezetet. Nézd csak meg, mit okoz egy rezzenéstelen vízbe vetett kavics. Még percekig körkörös hullámok játszanak a nyugodt felszínen. Ez történik a lelkünkben is. Az események hullámokat gerjesztenek, amelyek elmosnak más hullámokat. A hullámok mérete pedig az esemény súlyától függően hosszabb, vagy rövidebb ideig rezegtetik meg életünk állóvizét.”

Az életemben a későbbiekben is nagy szerepet szánok a böjtnek. Heti egyszer szerintem beiktatok egy lé-napot és ha tehetem évente egyszer legalább megpróbálok kiszakadni a rohanásból és 9 napra eltűnök az idegesítő telefonok, a nyughatatlan internet és a harsány televízió világából. Elvonulok a tisztító teák és egészséges gyümölcslevek gyógyító csendjébe.